A két nem tagjai különböző elvárásokkal viszonyulnak a párkapcsolathoz. Már genetikailag is eltérően „kódolódtunk”.

A férfi ösztönösen saját genetikai állományának reprodukálására törekszik, minél több példányban, ezért az érdeke, hogy több partnerrel létesítsen kapcsolatot. Míg mi nők, a stabilitást keressük, valakihez tartozni akarunk, az utódok biztonságos felnevelése érdekében.

Viselkedésünket a párkapcsolatban nyilván nem csupán a fent említett evolúciós szempontok, hanem családunkból hozott mintáink, társadalmi hatások is alakítják. Párterapeutaként úgy tapasztalom, hogy mindkét nem tagjai „belecsúszhatnak” olyan hibás viselkedési, kommunikációs módba, ami kedvezőtlenül befolyásolja a párkapcsolat jövőjét.

Mik azok a hibás viselkedési, kommunikációs megnyilvánulások, amikkel mi nők „elijesztjük” partnerünket, a párkapcsolat nagyon érzékeny, kezdeti szakaszán?

A kutatások szerint a párkapcsolat fejlődése két fő szakaszra tagolódik. A kezdeti szakasz a „szenvedély- szerelem” időszaka, amit erőteljes érzelmek, intenzív szexualitás jellemez. Majd bizonyos idő elteltével a kezdeti szenvedély „társszerelemmé” alakul át, mely hosszabb távú kötődést, törődést, elkötelezettséget jelent.

Tipikus, nőket jellemző hibás viselkedés, mikor a kezdeti szakaszt „átugorva” sürgetni kezdik a férfi elköteleződését: ígéreteket várnak tőle, a kapcsolat jövőjét illetően. Nem arról van szó, hogy partnerük nem szereti őket, csak egyszerűen még „nem tart ott”. A pár tagjai ilyen szempontból „fáziskésésben” vannak egymáshoz képest.

A férfi megretten attól, ha férj-jelöltként, potenciális apaként tekintesz rá, a kapcsolat kezdetén. Te sem arra vágysz, hogy anyát-feleséget lásson benned! Mindannyian emberként, társként szeretnénk a másik érdeklődését felkelteni.
Bízz önmagadban annyira, hogy nőként, a személyed érdekes lehet számára.
Ugyanígy, Téged is vonzóvá tesz a partner szemében az ha érzi, érdeklődsz iránta, odafigyelsz rá.

Ezt a javaslatot azért is érdemes fejben tartani, mert tapasztalat szerint a kapcsolat kezdetén, az egymás iránti kíváncsiság illetve a közös érdeklődés, tevékenység, élmények adják kapcsolat továbbfejlődésének lehetőségét.

Vagyis próbálj nem „görcsössé” válni, a kapcsolat jövőjéről gondolkodván, inkább arra összpontosíts, hogy a jelenben átélt közös élményekkel erősítsd kapcsolatotokat. Tehát még mielőtt az összeköltözést forszíroznád (!), inkább sportolj, kirándulj, utazz partnereddel, hogy mindketten kölcsönösen átéljétek, milyen jó együtt lenni!

Több nő annyira igyekszik partnerének megfelelni, hogy nem fejezi ki vagy alárendeli igényeit, elvárásait. A kapcsolat későbbi szakaszában derül csak ki, hogy „más arcát mutatta” s ennek kölcsönös csalódás az eredménye.

Bátran fejezd ki igényeidet a párkapcsolatban, ahelyett, hogy alárendelődnél. Bízz abban, hogy társad elfogad Téged olyannak, amilyen vagy. Ha nem illetek össze, szerencsésebb, ha már a kapcsolat elején kiderül. Súlyos későbbi konfliktusok forrása lehet, ha kezdetben becsapjátok egymást, „más arcot” mutatva.

Eltérhetnek a partnerek abban is, hogy mennyi „személyes szabadságot”, külön töltött időt igényelnek. Elijesztheted párodat, ha kölcsönösen nem tartjátok tiszteletben egymás egyéni szféráját. A párkapcsolatban hosszabb folyamat a megfelelő „közelség – távolság” beállítása: barátok, hobbira szánt idő, egyéni programok stb. A kapcsolat dinamikusabb, ha a felek nagyobb szabad mozgásteret engednek egymásnak.

A gyanakvás, bizalmatlanság megrontja a kapcsolatot már a kezdet kezdetén. Legtöbbször saját bizonytalanságunkat vetítjük a partnerre. Partnered ne használd eszközként saját önbizalmi, élethelyzeti problémáid megoldására! A „Válts meg engem!, Oldd meg az életem!” – olyan elvárások, amik olyan terheket rónak a partnerre, hogy egész biztosan elijesztik őt.

Ha úgy érzed, párkapcsolataid sorra számodra kedvezőtlen forgatókönyv szerint alakulnak, célszerű pszichológus szakembert felkeresned, hogy tudatosítsd azokat a hibákat, amik kapcsolataid megromlásához vezetnek.